Pirotechnikai Kézikönyv
Pirotechnikai termék:
Olyan eszköz, amely pirotechnikai elegyet (robbanóanyagot) tartalmaz, és működése során előre meghatározott módon speciális (hang-, fény-, láng-, szikra-, köd- vagy füst-) hatást fejt ki. A pirotechnikai elegy (hatóanyag) olyan vegyület vagy keverék, mely az éghető anyag mellett az égéshez szükséges oxigént (oxidálószert) is tartalmazza. Ezért a már égő pirotechnikai termék NEM OLTHATÓ!!
Gyújtószál:
A termékek biztonságos, késleltetett indítására, begyújtására szolgál. A szórakoztató pirotechnikai termékeken többnyire 1,5-2mm vastagságú, többnyire zöld vagy piros, sárga, ill. fehér színű fonott szál, és égési sebessége általában 0,5-1cm/másodperc. A termék adott késleltetési ideje a Használati útmutatóban olvasható. Ennyi ideje van a felhasználónak arra, hogy attól megfelelő távolságra menjen, mert a termék működése a késleltetési idő után kezdődik. A gyújtószál kevés robbanóanyagot (feketelőport) tartalmaz. Egyes termékeken nincs gyújtószál, mert dörzsölésre, ütésre vagy közvetlen gyújtásra indulnak el.
Petárda:
A köznapi szóhasználatban a tűzijáték bombákat is szokták petárdának hívni, pedig „hivatalosan” petárdának kizárólag a kisebb-nagyobb durranó hangot adó termékeket hívjuk. Egyes változatai igen nagy hanghatással járnak, és veszélyesek. A petárdák Magyarországon a lakosság számára a hatályos rendelkezések szerint TILTOTT termékek!
Tűzijáték csillag:
A leggyakoribb és legváltozatosabb fényhatást adó pirotechnikai termékelem, mely a termék belsejében van, és valamilyen szabályozott, késleltetett módon kerül begyújtásra. Ha bombettatalapet, rómaigyertyát működtet, elmondhatja, hogy „lehozta az égről a csillagokat”.
Tűzijáték bomba:
Általában gömb vagy henger alakú termék, főként fényhatású csillagokkal a belsejében, melyek a nagy tűzijátékok alapvető termékei. Átmérője 30-400mm, de gyártottak már 1méter átmérőjüt is! Az 50mm-nél nagyobbakat már csak szakképzett pirotechnikus használhatja engedéllyel. A tűzijáték bomba két részből áll. Egyik, ún. lökő része általában hengeres alakú, mely indításnál mindig alul kell, hogy legyen a vetőcsőben, mely felett az általában gömb alakú vagy hengeres (cilinder bomba), de a lökőnél vastagabb bombatest található. A bombák gyújtószála mindig az alsó, lökő részhez csatlakozik, mert az robban először, és az veti ki a bombatestet a vetőcsőből. Ismert ún. emeletes fajtája is, ahol az alsó, lökő rész felett 2, 3 vagy akár 4 gömb alakú bomba van, melyek egymás után robbannak fel a magasban. Az ilyen egybeszerelt „emeletes” bombák fellövés szempontjából egy darab terméknek minősülnek.
Tűzjáték vetőcső:
A tűzijáték bomba fellövésére szolgáló eszköz. Anyaga lehet műanyag, acél vagy kartonpapír. Kalibere (belső átmérője) alapján különböztetjük meg, és adott vetőcsőből csak azonos kaliberű bomba – egyszerre mindig csak egy! – lőhető fel.
Tűzijáték bombettatelep:
Miniatűr tűzijátékbombák
miniatűr papírcsövekbe szerelve, fellövésre készen. A csövek átmérője általában 10-40mm. Tipikus kaliberek: 0,8″=20mm, 1″=25mm, 1,2″=30mm. A csöveket a gyártás során gyújtószálakkal előre összekötik, és általában csak az első lövés (cső) gyújtószála van kivezetve. A többi lövés egymás után, késleltetve és automatikusan történik. Az egyik legváltozatosabb formában gyártott termék, lehet 9 lövéses, de akár 500 is! Egyes változatoknál egyszerre több cső is működhet. A bombetta telepek többféleképpen is csoportosíthatók, de alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: tűzijáték telepek (display cakes), játék telepek (consumer cakes).
Rómaigyertya:
Kartonból készült csőben egymás felett több (5-8-10-20db), csillag vagy akár kisebb bomba van, melyek a termék indítását követően egymás után, 1-3 másodpercenként automatikusan indulnak. A színes csillagok repülés közben recseghetnek, vagy csóvaszerű csíkot húzhatnak (comet). Vetőcsövet nem igényel, magát a terméket kell valamihez fixen rögzíteni, pl. korláthoz vagy karóhoz drótozni. FIGYELEM! A rómaigyertyák azon a végükön lőnek, ahol a gyújtószál ki van vezetve!
Tűzijáték rakéta, Röppentyű:
Rakéta-elven működő termékek, ahol a hajtóműben keletkező gáz adja a repítő erőt, majd a termék feje a röppálya tetején felrobban, és különféle fény- és/vagy hanghatást nyújt. Fontos ismérve, hogy a pálcával szerelt rakéták pálcával együtt repülnek fel, ezért azokat soha nem szabad kézből vagy a pálcánál leszúrva működtetni! A legtöbb esetben az ilyen rakéták egy megfelelő magasságú, üres (pl.: pezsgős) üvegből, vagy földbe leszúrt üres csőből indíthatók. Vannak vezérsíkkal szerelt rakéták is, vezetőpálca nélkül. A rakéták nagyon érzékenyek a szélre, ezért erős szél esetén nem szabad használni.
Szikraszökőkút:
Többnyire hengeres vagy kúp alakú termékek, melyeket sík talajra állítva, a legtöbb esetben a keletkező füst miatt csak kültéren lehet használni. A legkülönfélébb fényhatást, szökőkútszerűen, felfelé kiáramló szikraesőt adó termékek, melyek többnyire kis hanghatással járnak, de azért itt is találkozhatunk recsegő, durrogó effektekkel. A kúp alakúakat nevezzük vulkánnak, mert az egyre vastagodó termék az égés során is egyre nagyobb hevességgel ég. Az egyik legismertebb szikraszökőkút a tortaszökőkút (v. tortagyertya), mely beltérben is használható, égése során zömmel csak széndioxid és víz keletkezik.
Tűzijáték forgó:
Többnyire kis szikraszökőkutakkal szerelt termék, mely felrögzítve a hatás-ellenhatás elve alapján forog, és köralakban színes szikraesőt bocsát ki. A megfelelő működés érdekében úgy kell rögzíteni, hogy a termék szabadon, akadálymentesen tudjon forogni.
Bengáli gyufa „vihargyufa”:
A közönséges biztonsági gyufához képest ún. bengáli eleggyel futtatott gyufa, mely még viharos szélben sem alszik el.
Feketelőpor:
Kálium-nitrát (salétrom), szén és kén keveréke. Lassú égésű (400m/sec) robbanóanyag. Kínában találták fel, és már a feltalálását követően tűzijátékokhoz és harcászati bombákhoz használták. Katonai alkalmazása ma már nem jelentős, de a pirotechnikának a legfontosabb alapanyaga.